Ez az egyik legkeményebb kalandverseny, a Red Bull X-Alps. A versenyzők Salzburgból indulva gyalog és siklóernyővel indulnak Monaco felé az 1138 kilométeres, csak látszólag barátságos alpesi tájon. A versenyt folyamatosan változó időjárási viszonyok teszik kiszámíthatatlanná. Ez Philipp Reiter fényképész tevékenységére is kihat, aki terepfutó, és aki Paul Guschlbauer atlétát követve tudósít a versenyről. Philipp egy LUMIX S1R fényképezőgépet vitt. „Nem ez a legkisebb tömegű gép, de az eredmények láttát nem vitás, hogy jól választottam. A képek részletgazdagsága elképesztő. Minden látszik – az izzadságcseppek, a kosz, a fáradtság Paul szemében.”
Gyermekként vele és nővérével gyakran elmentek szüleik a helyekbe. Tovább kívánták örökíteni a természet és a hegységek iránti szeretetüket. Philipp nem mindig ment a legszívesebben. „Visszatekintve azonban a számítógépes játékok kevésé maradtak meg a gyerekkoromból, mint a hegytetőn rakott tábortűz emléke.” Tizenéves korában versenyszerűen síelt, és nem is teljesen sikertelenül, hiszen számos díjat is nyert. Kezdetben csak télen űzte ezt a sportot, de világossá vált, hogy a fejlődéshez elengedhetetlenek a nyári edzések is. Ekkor ismerkedett meg a terepfutással, és ez maradt azóta is az egyik kedvenc sportága. Az adrenalin és a csodás látkép függőséget okoz. Ma is versenyez, de már ritkábban, mivel egy új szenvedély kerítette hatalmába, a fényképészet.
A síalpinizmus és a terepfutás mellett a hegyi fényképezés lett a kedvenc tevékenysége, az atlétákkal, akik valamilyen csúcsteljesítményt nyújtanak. Terepfutóként rendelkezik a szükséges állóképességgel, és tudja, mire számíthat. Ezért kérte fel Paul Guschlbauer éppen őt a tudósítás elkészítésére. Philipp a munkára egy LUMIX S1R gépet vitt különféle objektívekkel együtt. „Nem a legkönnyebb gép, de fantasztikus a képek minősége. Rengeteg részlet látszik. Választásom másik indoka, hogy gyenge fényben is jó képeket készít. Képminősége nagy ISO mellet is remek.” A legtöbb kép 50 mm-es objektívvel készült. „Nem volt túl sok időm objektívet cserélni.” A Red Bull X-Alps a világ egyik legkeményebb siklóernyőversenye. „A résztvevők reggel 5-kor kezdhetik a versenyt, és először gyalog. Repülni csak 6-kor kezdhetnek, és még este 9 előtt le kell szállniuk.
Utána még fél 11-ig engedélyezett a verseny. Az atléták a lehető leghosszabb időt és megtett távolságot próbálják ernyővel elérni. Számolniuk kell viszont az időjárással is.” Így aztán Philipp nehezen tudta megjósolni, hol ér földet Paul. „GPS-szel maradtam Paul nyomában. A levegőben nehéz volt őt fényképezni, ezért a gyalogos részekre összpontosítottam.” A napok nemcsak Paul, de Philipp számára is hosszúak voltak. A nehézségekhez pedig a változó körülmények is hozzájárultak. „A LUMIX S1R időjárásálló. Ez nagyon jól jött, hiszen esett az eső. Nagyon masszív a gép.
A géppel a nyakamban másznom és futnom kellett, hogy Paul nyomában maradjak. Mégse lett semmi baja se. Amikor esett, a kabátom alá dugtam a gépet, hogy megvédjem.” A síalpinista, a hegyi terepfutó és a fényképész három teljesen eltérő tevékenységet végez, saját nehézségekkel. A siker viszont mindhárom esetben mámorító. Philipp mindig a legjobb eredményre tör. Nagy szerencséje, hogy ezt egy gyönyörű hegyi tájon teheti. „Semmi sem fogható az ember szeme elé táruló nyugodt és szép tájakhoz.”
Philipp Reiter
Philipp Reiter (szül. 1991. július 20.) német síalpinista és hegyvidéki terepfutó. Bekerült a német nemzeti síalpinista (ski mountaineering) válogatottba is. Reiter Münchenben született. A síalpinizmust 2001-ben kezdte, és először 2006-ban indult versenyen. Jelenlegi lakhelye Bad Reichenhall. A Salzburgi Egyetem matematika és biológia szakos hallgatója. Fotózni akkor kezdett, amikor éppen egy sérülésből épült fel. Különösen szereti megragadni az érzelmekről árulkodó pillanatokat. A sporteseményekről „futó operatőrként” tudósít (bármely terepen, gyorsan és rugalmasa), expedíciókat követ és szabadtéri felvételeket készít. Philipp a LUMIX nagykövete.