Olivier Anrigo egy francia fotóriporter, aki olyan ügynökségeknek dolgozott, mint a Thomson Reuters és az EPA. Jelenlegi is fotóz az AP (Associated Press) számára. A hírügynökségek mellett az évek folyamán ügyfélkörét márkákra és intézményekre is kiterjesztette. Legújabban egyike volt a cannes-i filmfesztivált közvetítő közel 400 fényképésznek. Az éles versenyhelyzetben nehéz kiemelkedni a tömegből és a várakozásoknak megfelelő fotót készíteni. „Évek fotóriporteri tapasztalata, hogy a témát különféle szemszögekből kell megközelíteni. A siker kulcsa a megfigyelés.” LUMIX S1 és S1R gépét egyaránt magával vitte Cannes-ba.
Olivier számára a cannes-i filmfesztivál egyedi és különleges esemény. „Az események sűrűn követik egymást a reggeli fotózásoktól a napközbeni konferenciákon át az esti rendezvényekig, ami jó szervezést igényel. Akár egy maraton. Fontos a tervezés és a megfelelő előkészület.”
Ha az ember egy fesztiválon fotóz, mindig azonnal kéznél kell lennie a megfelelő felszerelésének. A széles látószögűtől az extrém nagyításig mindig ki kell tudni választani az alkalmazni kívánt kivágást. Ehhez a munkához LUMIX S1R és LUMIX S1, LUMIX 24-105mm f/4, LUMIX S PRO 70-200mm f/4, Leica 16-35mm és Leica 90-280mm kellett. „A legjobb fotósok bármely helyzetet szinte azonnal képesek elemezni, és időben meghozni a szükséges döntéseket.
Ha egy ruhát vagy kiegészítőt akarok kinagyítani, arra ott a 70-200mm. A 24-105mm a vörös szőnyegen egy személy portréját vagy egy tárgy képét teszi elkészíthetővé. Ez egyaránt lehet egy ismert színész, színésznő, egy káprázatos hosszú ruha vagy a szőnyegen lépdelő sztájliszt.”
A szűk helyen dolgozó közel 400 fotós számára a vörös szőnyeg gyorsan dzsungellé tud változni. „Ez a helyzet az olyan sikerfilmeknél, mint a Quentin Tarantino által rendezett Volt egyszer egy Hollywood, amelynek Brad Pitt és Leonardo Di Caprio a főszereplője. Bár fix helyen állunk, hajlongva és nyújtózva keressük a legérdekesebb látószöget, ami két fényképezőgéppel az ember nyakában nem éppen könnyű mutatvány.”
A cannes-i filmfesztivál a pompa és extravagancia szinonimájává vált. „Ez a fényképésznek jó alkalom arra, hogy valamivel kitörjön a klisékből. A gyakorlott szem számára ez egy összetett esemény, és én ezért imádom!” A fesztiválon LUMIX S1 és SR1 modellt is használt. Vajon mik a benyomásai? „Ezek a fényképezőgépek nagyon modernek. Az S1R lenyűgöző méretű fájlokat hozott létre. A LUMIX S1, érzékenységének köszönhetően, még gyengébb megvilágításban is vaku nélküli fotózást tett lehetővé. Amikor kellett, magasabb ISO esetén is nagy fájlméretet lehetett elérni.” Ez azonban nem jelentette, hogy nem volt szükség vakura: ha kellett, a LUMIX S1R modell Profoto A1 vakuját használta.
„Mindkét renderelés nagyon érdekes, eltérő atmoszférát és fényviszonyt idéz elő. Kedvező időben a fesztivál minden estéjén volt például tengerparti vetítés, amelynek igen különleges a légköre. Ilyen feltételek mellet vagy állványról fotóztam alacsonyabb zársebességgel, vagy kézből és magasabb ISO értékkel.”
Olivier hozzátette: „Nagy magabiztosságot adott egy ilyen profi eszközzel dolgozni. Egy fényképész észreveszi, milyen sok energiát, időt és gondosságot fektettek a Panasonic mérnökei ebbe a fényképezőgépbe. A gép könnyen kezelhető, minden gombja jó helyen van. Ergonómiailag kiváló!”
A jó fotó lényege, hogy a fókusz jó helyen legyen. A vörös szőnyegen mozgó, váratlan gesztusokat és mozdulatokat tevő alanyokkal ez olykor nem könnyű feladat.
„Ezért használok ilyenkor AFC (folyamatos) üzemmódot. A fókuszpont egypontos, vízszintes pont és 225 fókuszpont üzemmódját azonban gyakran módosítottam: Valamennyi kiválóan működött.”
Ehhez leginkább a LUMIX 24-105mm f/4 és LUMIX S PRO 70-200mm f/4 felelt meg. „Ahogy a képek élességéből látszik, mindkét kiegészítő objektív kiváló minőségű. Először aggódtam a LUMIX 24-105mm f/4 széles fókuszsíkja miatt, de a múlt hónapban, a Qatar MotoGP éjjeli fotózásakor a kétségeim szertefoszlottak.”
Winnie Harlow, a vörös ruhás nő fényképe az egyik kedvenc fényképe Cannes-ból. „Winnie egy 24 éves bőrpigmenthiányos kanadai modell (tehát bőre helyenként elveszíti a színét). A vörös szőnyegen vörös ruhában készült fényképe igen erőteljes; valóban kiemelkedik a tömegből.’
Olivier Anrigo
Olivier Anrigo francia fotósra már igen fiatalon átragadt apja fényképezés iránti szenvedélye. A családi vállalkozásban dolgozó Olivier fokozatosan megismerkedett a fényképezési alapanyagokkal és a szakma egyéb rejtelmeivel.
Találkozása a Reuters munkatársával, Eric Gaillard fényképésszel fordulatot hozott karrierjében. Olivier csatlakozott Eric Gaillard nemzetközi sajtóügynökségéhez, ahol a legkiválóbb fotóriporterekkel dolgozhatott együtt. Elsajátította a sikeres dokumentáló történetek készítésének rugalmas és átgondolt módját, és fokozatosan saját stílust alakított ki.
A természet és a vadvilág fényképezésével foglalkozó Olivier világjáró körutazásra indult Amerikából (Afrika, Európa, sarkkör) olyan intézmények segítségével, mint a Monakói II. Albert Herceg Alapítvány és a Nicolas Hulot alapítvány.
Napjainkban is olyan nemzetközi ügynökségek fotóriportereként dolgozik, mint például az EPA és a l’Equipe. A legnagyobb örömmel osztja meg ismereteit, ezért létrehozott egy számára igen kedves projektet: a kenyai és tanzániai Masai Mara nemzeti parkban rendezett fotószafarikat.
