Több mint húszesztendős tapasztalatával Adam Pretty sport- és reklámfotós garantáltan meg tudja ragadni a pillanatot. Második esély nincs, ami fokozottan igaz a sportfotózásra. Erre ismét ráirányították figyelmét egyik legutóbbi projektében: Szellemhajsza. Siklóernyős tanfolyamot és a Dolomitok körüli repüléseket fényképezett , közben ő is a levegőben lógott. „Tandemben repültem együtt a pilótával.” Bár az irányítás felelőssége nem hárult rá, ez mégis megterhelő feladatnak bizonyult fotósnak és felszerelésnek egyaránt. „Olyan gép kellet, amelyben megbízhatok. A LUMIX S5 pont ilyen: egy kiváló akciókamera.”
Pretty a Getty Images számára fényképez, és pályája során a legkülönfélébb nagyszerű sportokról számolt már be. Jelenleg Németországban lakik, egész közel a Dolomitokhoz. Ez előnyös volt egy ilyen projektnél, mert rugalmasan tervezhetővé tette. Egy biztonságos repüléshez mindennek egybe kell vágnia: nem lehet se túl erős, se túl gyenge szél, nem eshet, de kell hozzá termik. „Siklóernyőztem már korábban is, de azok nem zajlottak valami simán, tehát volt néhány traumám. A Dolomitokban repülni ennek ellenére csodás volt. Az időjárással igazán szerencsénk volt, főként ahhoz képest, hogy már a szezonnak nagyon a végén jártunk. A termikhez a levegő napsütéstől való felmelegedése szükséges. Egy szezonvégen az ember nem mindig ilyen szerencsés.”
A Szellemhajsza forgatókönyve szerint a világ két legjobb siklóernyősét (Tom de Dorlodot és Aaron Durogati) kellett fotózni különféle Dolomitokbeli helyszíneken, mind nappal, mind éjjel.
„Aaron kiváló idegenvezetőként vitt minket a legjobb siklóernyőző helyekre. Jó néhány helyen repültünk a Dolomitokban, tehát többféle táj felett, valamint havas és hómentes hegycsúcson is.” Speciális effektusként megkérte a pilótát, hogy viseljen LED-világítást az éjjeli felvételeknél. Hosszú exponálással ezek fénycsíkot húznak. Ebből jött a Szellemhajsza cím.
A kívánt képeket nem volt könnyű elkészíteni. „Az első napon kommunikációs hiba miatt jó néhány felvételt kihagytam. Aaron és Tom mellet ugyanis az én saját pilótámat is irányítanom kellett.” Ahelyett, hogy ez felbosszantotta volna, inkább motiválta az újbóli próbálkozásra. „A második napon már sokkal jobb volt minden. Működött a kommunikáció, és tudtam, hogy mire számíthatok. Könnyebben előre tudtam látni, hová tartanak a pilóták, így saját pilótámat is jobban tudtam instruálni.” Ilyen magasságban fényképezni már önmagában egy kihívást jelent. „A gép egy gimbalcsukóra volt szerelve. A centrifugális erő minden szűkebb fordulóban megnehezítette még ezt a könnyű kamerát is. Még egy rövid repüléskor is elgémberedett a kezem. Nagyon elégedetté tett a LUMIX S5, nemcsak kompakt mérete és kis tömege miatt, hanem megbízhatóságával és továbbfejlesztett autofókuszával is.” Pretty azért más, mint a többi sportfotós, mert újdonságként képes a dolgokra tekinteni. „Képeimet a háttérre építettem fel. Tetszenek a tiszta vonalak, grafikák és alakzatok. A sportfotózás túlmutat a kellő pillanat megragadásán.
Olyan képet akarok, amely hosszabb szemlélődésre hív, mert ha a képet egy pillanat alatt nem lehet hova tenni, akkor a nézőnek kérdései támadnak.” Legjobb képeit ösztönösen készítette. „Próbáltam meg se nézni más fényképészek siklóernyős képeit, mielőtt repültem volna, mert újszerű perspektívára vágytam. Talán nyomás alatt tudok a legjobban dolgozni, amikor időm sincs átgondolni a dolgokat. Ha egy képen túl sokat rágódom, az kihat az eredményre. Valahogy veszít a kép spontaneitásából.” Pretty számára az is fontos, hogy sose adja fel, és mindig kipróbáljon új dolgokat. „Ha valaki nem hajlandó tanulni, és kockáztatni, hogy hibázik, akkor fogjon valami másba. Sok olyan negatív emberrel beszélgettem az évek alatt, akik szerint a fényképészet »halott«. De a fényképeknek mindig lesz felvevőpiaca, különösen akkor, ha a kép újszerű megközelítést alkalmaz. Nap mint nap csatlakoznak sorainkhoz a legkülönfélébb területekről érkező fényképészek, és valamennyi rendelkezik látásmóddal. Ezért szerintem a fényképezésnek és videózásnak abszolút van jövője!”
Adam Pretty
Adam 1997-ben a The Sydney Morning Herald fotóriportereként kezdte pályáját, és azért váltott 1998-ban, mert a Getty Images számára sportfotókat kívánt készíteni. A Getty Images munkatársaként Adam olyan városokban lakott, mint Los Angeles, Sydney, Peking, Tokió és München, mely utóbbi helyen dolgozik máig is. Adam kilenc olimpiai játékon fotózott, és világszerte vállalt munkákat olyan neves magazinok számára, mint a Time Magazine, a Sports Illustrated, a Life Magazine, a Harpers Bazaar és a Marie Claire. A fényképezésben mindig újabb kihívásokat és tapasztalatokat kereső Adam 2007-ben szakterülete szélesítése mellett döntött, amikor a sportszerkesztőség mellett reklámfotózásba kezdett. Adam mind sport-, mind reklámfotósi tevékenységében újszerű ötletekkel bombázta a közönség vizuális érzékelését, amit mindig különös élvezettel tesz munkája során.
